Kedves Olvasó!

A következőkben egy az "IKT az oktatásban" című szemináriumon megtartott mikrotanításról írnám le tapasztalataimat, tanácsaimat, gondolataimat, amelyet Balázs, Klaudia, Barbara és Csaba tartottak nekünk. Ez egy földrajz óra volt, 10. osztályosoknak, amelyen a világ népesedési folyamatai, éhezés és túlfogyasztás témakörével foglalkoztunk.

A témát kisebb csoportokban egyénileg dolgoztuk fel, majd kiselőadás formájában prezentáltuk a többieknek. A tanár azzal tudott a legjobban motiválni, hogy ha mi nem nézzük át rendesen az anyagot, nem gyűjtjük ki a fontos tudnivalókat, az azzal járhat, hogy a többiekhez sem jut el a tudás. Ha elakadtuk, természetesen a hozzánk kiosztott előadó segített minket, ha nem a lényeget emeltük ki, akkor kérdések mentén erre rávilágított. Így gördülékenyen haladtunk, ez is segített a motiváció megtartásában.

A módszer, amit ez a csoport használt, az a csoportmunka volt. Több forrásból is kaptunk tananyagokat, így a négy fős csoportunkat további két-két főre osztottuk fel. Ez pontosan az előbbiekben leírtak miatt praktikus, emellett segíti megtalálni az összhangot a diákok között. Ez egy általános iskolai, vagy gimnáziumi osztály tekintetében nagyon fontos. Mint osztályfőnök, erre kifejezetten figyelnünk kell, de mint egy átlagos tanár is praktikus, hiszen így könnyebben lehet dolgozni. Az emberi kapcsolatok mindig és minden helyzetben fontosak.

Technológiai eszközökben nem bővelkedett ez a tanóra, egyedül egy rövidebb ppt volt, amelyet a bevezetőnél használtak. Ezt ettől függetlenül jól használták, nem volt rajta túl sok szöveg, annál több kép, ami segített a megértésben.

Értékelési eszközök közül szintén csak a szóbeli értékelés volt megtalálható ebben a mikrotanításban, ami természetesen nem gond, hiszen ez a legfontosabb értékelési eszköz. Mivel a csoportokhoz kijelölt előadók folyamatosan visszajelzést adtak, így könnyű volt a munka, nem akadtunk fenn felesleges részeknél, valóban a lényeget találtuk meg.

A már fent említett PowerPoint program használata szinte minden tanórán, minden szituációban lehetséges, viszont különböző funkciói lehetnek. Betöltheti akár egy jegyzet szerepét a tanár számára, akár a fontos információk, elérhetőségek gyűjteményét, vagy rosszabb esetben egyszerűen minden információ egy helyen lévő összegyűjtése, amelyet a diákoknak meg kell tanulniuk.

Én például informatikában az Informatika története résznél tudnám elképzelni, ahol sok-sok képpel, akár videóval közelebb lehet hozni a diákokat ehhez az önmagában nem túl izgalmas témához. Nem elég, ha elmondom, hogy régen milyen óriási méretűek voltak a számítógépek, hanem megmutatom nekik, hogy lássák valóban, hogy néztek ki. A tananyag végig szenvedése helyett akár még érdekessé is lehet tenni azt.

Mivel ez volt a legelső mikrotanítás, az előadóknak nem volt könnyű dolguk. Úgy gondolom, hogy összességében egy teljes értékű, hasznos tanórát hallgathattunk meg, vehettünk részt benne.

Kedves Olvasó!

A következőkben egy az "IKT az oktatásban" című szemináriumon megtartott mikrotanításról írnám le tapasztalataimat, tanácsaimat, gondolataimat, amelyet Timi, Dávid, Bence és Viktor tartottak nekünk. Ez egy kémia óra volt, 9. osztályosoknak, amelyen a periódusos rendszer rejtelmeivel foglalkoztunk.

Már az óra eleje is nagyon izgalmasan és pedagógiai szempontból is praktikusan indult. Egy kis ismétléssel kezdtünk, amelyet a sporcle kvízkészítő online alkalmazás segítségével hoztak létre. Motiváló volt számomra, hogy ha nem tudtam valamit, akkor azt félretehettem későbbre, illetve láthattuk, hogy mik a lehetséges válaszok és ha jó választ adtunk a kérdésekre, akkor a lehetőségek folyamatosan fogytak. Ez nagyon beindította a gondolataimat, átmozgatta a kémiával kapcsolatos emlékeimet. Emellett az utána következő csoportmunka a kötött időbeosztás miatt folyamatos figyelmet igényelt, így folyamatosan koncentráltam, nem kalandoztam el.

A mikrotanítás során az órát tartó tanárok több módszert is alkalmaztak. Az egyéni és csoportmunkán túl, volt egy kisebb kutatás, keresés is, amelyet részben csoportban, részben egyénileg valósítottunk meg. Egy egyrészt a kémia fontos fogalmaihoz tartozó definíciók keresése során, illetve a táblázatban is észlelhető volt. Hasznosnak tartom ezt a módszert alkalmazni, hiszen nagyon nagy motiváló erővel hat az, ha a diák maga talál rá a fontos információkra. Természetesen érdemes irányt adni a diákoknak, merre induljanak el, milyen forrásokat használjanak elsősorban. Illetve a megvalósításnál is fontos szemmel tartani őket, biztos azzal foglalkoznak-e, amivel kell, biztos megtalálják-e az általunk kíván tudnivalókat.

Valójában az egész tanóra technikai eszközök köré épült. Folyamatosan használtunk alkalmazásokat, weboldalakat, internetes keresőt a feladatok során. A kvíz a fent említett sporcle alkalmazás segítségével, a minikutatás a Sulinet Tudásbázis felhasználásával, az utána következő csoportmunka pedig egy Google Excell táblázat, illetve egy online periódusos rendszer segítségével valósultak meg. Ezek közül a Google táblázatot és ezzel együtt az összes Google által használható online alkalmazást emelném ki. Ezek mint tanár, mint jelenlegi egyetemista számára nagyon hasznos lehet. Mindenki használ, ha Excell-t nem is, Word-ot 100%. Ezek az alkalmazások viszont egy olyan plusszal bírnak, amely nagyon sok esetben hasznára válhat a felhasználónak. Ez nem más mint az "online" léte. Vagyis internetkapcsolattal bárhonnan, bármikor elérhető, bárki (engedélyezett) által szerkeszthető, ezáltal akár csoportmunkára, egész osztályos munkára is lehetőséget ad.

Értékelési eszközök közül inkább a szóbeli értékelés volt megtalálható, amely nagyon jól megjelent ezen az órán. Végig azt éreztem, hogy minden felmerülő kérdésemre automatikusan választ kaptam (természetesen segítő hozzászólásokkal), emellett az órát jól kézben tartották, a rendetlenkedést is jól kezelték. Minden megnyilvánulásunk után kaptunk valamilyen pozitív visszajelzést, ami szerencsére nem volt sablonos. Úgy gondolom, hogy ezt tanároknak nagyon fontos használni és készség szinten beépíteni, hiszen ez a technika alapjaiban meg tudja változtatni egy óra menetét, hangulatát.

A technológiai eszközök közül a sporcle újdonság volt számomra és nagyon megtetszett. Mint a bejegyzés elején már említettem, hogy pozitív volt számomra, hogy a kérdéseket félre lehetett tenni későbbre, illetve hogy a válaszlehetőségeket előre megkaptuk, azok közül kellett választanunk, illetve a válaszadást követően automatikusan értesültünk a válaszunk helyességéről. A végén pedig a tanároknak kijött egy összesítés a teljesítményünkről, így felmérhették, hogy mivel volt problémájuk a diákoknak. Ezt a saját szakterületemen szintén egy bevezető kis játékként tudnám elképzelni. Például németórán szópárokhoz, akár ellentétekhez, esetleg szinonimákhoz. Így ki tudom deríteni, mennyit készültek a diákok, mennyire értették meg a múlt órai anyagot.

Összességében egy nagyon precízen megtervezett, jól koordinált órát láthattunk, amely ahhoz képest, hogy egy nehéz tárgyat foglalt magában, nagyon érdekes és érthető volt számomra. Egy ilyen kémia óra kellett volna általános és középiskolában is és lehet, hogy szeretném a kémiát! :)

Kedves Olvasó!

A következőkben egy az "IKT az oktatásban" című szemináriumon megtartott mikrotanításról írnám le a foglalkozásterv alapján szerzett tapasztalataimat, tanácsaimat, gondolataimat, amelyet Szandra, Ildikó és Laura tartottak. Ez egy angol óra volt, 10. osztályosoknak, amelyen az angolszász kultúrák témakörével, azon belül is az étkezési szokásokkal foglalkoztak.

A motivációt kiválthatta az is, hogy a feladatok során a diákok dolgozhattak egyénileg, de csoportban is, így mindenki találhatott olyan munkaformát, amiben jól tud dolgozni. Pl. a csoportmunka során megoszthatnak egymással olyan gondolatokat és kérdezhetnek olyan szavakat, amiket a tanártól nem mernének. Heterogén csoportokat alkottak véleményvonal segítségével idegennyelv tudási szint alapján, így lehetőség volt a jobb készségekkel rendelkezőtől való kérdezésre. A téma maga izgalmas, hétköznapi, de mégis újdonságot mutató volt. Fejlesztő értékelés használatával, és bíztatással is motiválták a tanulókat. Nem az volt a cél, hogy tökéletesen beszéljenek angolul, hanem hogy megértessék magukat és közben jól is szórakozzanak.

Az órán több módszert is alkalmaztak a tanárok. Volt egyéni és csoportmunka, voltak videók, ami az audiovizuális diákoknak kedvezhetett. A csoportmunka sok szempontból is hasznos lehet, főleg egy nyelvórán. Heterogén csoportokat alkottak véleményvonal segítségével idegennyelv tudási szint alapján, így lehetőség volt a jobb készségekkel rendelkezőtől való kérdezésre, egymástól való tanulásra. Mindenkinek volt egy egyéni feladata, így mindenkinek ki kellett vennie a részét a munkából a végén keletkező produktumot pedig meg kellett osztani az osztály többi tagjával. Ez egy nagyon jó példa arra, hogyan lehet jó csoportmunkát összeállítani, hiszen mindig megvan annak a veszélye, hogy a csoportban nem egységesen oszlik el a befektetett munka mennyisége. Ez a technika viszont ezt kiküszöböli.

Digitális eszközökből is volt bőven ezen a tanórán. Voltak videók YouTube-ról, használták a Socrative alkalmazást és a Google Dokumentumot is. A Google Dokumentumot ez a csoport arra használta, hogy a később prezentálni való anyagokat a diákok ide gyűjtsék össze. Ez egy nagyon jó formája a jegyzetelésnek, hiszen a többi diák és a tanár is egyidejűleg elérheti ezt a dokumentumot, amely a tanár szempontjából ellenőrzési célzattal is nagyon pozitív, illetve a későbbiekben a többiek is elérhetik, a későbbi tanulás során is felhasználható lesz, akár ki is lehet egészíteni.

Szóbeli visszajelzéssel, társértékeléssel, non-verbális jelekkel találkozhattunk ezen a tanórán, mint értékelési eszközökkel. A csoportok bemutatója során mind a tanár, mind a diákok értékelhették a látottakat, hallottakat főként non-verbális jelekkel. Emellett az előadások végén a tanár szóban is értékelte a bemutatókat; elmondta a javítandó területeket, és kiemelte a prezentáció jó részeit. Ez nagyon motiváló lehet a többi résztvevőnek, hiszen ha az értékelés kimenetele pozitív, a diákok sokkal nagyobb örömmel állnak az elkövetkezendő feladatokhoz, nem félnek az esetleges hibáktól, a tanárnak a reakciójától.

A Socrative alkalmazást ez a csoport egy olyan kvíz összeállítására használta, amelyben a diákok kifejthették véleményüket a tanóráról, a csoporttagjaikról, hogyan érezték magukat az órán. Emellett a tanárok ezzel mérték le, hogy a diákok mennyire figyeltek társaik előadására, és hogy mennyi új ismeretet tudtak elsajátítani az adott témából a tanóra folyamán. Így ez alkotta az óra összefoglalását, zárását. Emellett a tanár számára is szolgált fontos információval a kvíz eredménye, hiszen megmutatja, hogy az adott munkaforma, tevékenység mennyire váltotta be a tanár reményeit, azaz a tanulók mennyit fejlődtek az óra során.

Ezt a technikát, alkalmazást bármelyik egyéb nyelvórán, de akármilyen más tantárgyból is használhatónak tartom. Nekem, mint leendő német tanárnak így könnyű dolgom lenne ezen weboldal beépítésével, hiszen szinte ugyan ezt a kvízt, sőt az egész tanórát be lehetne vinni egy tanórára, átfordítva német nyelvre. De természetesen egy kvízt bármilyen más célzattal is be lehet vinni egy tanórára. Akár óra előtti bemelegítésre, számonkérésre, az érdeklődés felmérésére, stb.

Összességében egy komplex tanórát tekinthettek meg a résztvevők, ahol az angolon túl több egyéb tudást, készséget is elsajátíthattak. Maga a téma és a feldolgozás is izgalmasan hangzik. Én is szívesen bevinném ezt a foglalkozást a saját tanórámra.

Kedves Olvasó!

A következőkben egy az "IKT az oktatásban" című szemináriumon megtartott mikrotanításról írnám le tapasztalataimat, tanácsaimat, gondolataimat, amelyet Fanni és Réka tartottak nekünk. Ez egy irodalom óra volt, 10. osztályosoknak, amelyen a Nyugat első nemzedékének az összefoglaló óráján vehettünk részt.

Már az óra legeleje izgalommal indult, hiszen mindenki kapott egy képet egy íróról, költőről és ezáltal történt meg a csoportosztás. Sajnálatosan tapasztaltam, hogy nekem és mindenki másnak is problémát okozott felismerni Magyarország néhány legnevesebb irodalmárát. Természetesen, ha valóban egy 10-es osztály összefoglalója lett volna, valószínűleg a diákoknak ez nem okozott volna problémát. Mint később kiderült, a kapott költő lesz egyben az órai feladatunk is.

Ezen a tanórán a legkarakteresebb, az a csoportmunka, már-már a projektre hasonlító módszer alkalmazása volt. Természetesen a feladatokat találó kérdések mentén oldottuk meg. A projektórák mindig nagyon praktikusak tudnak lenni, hiszen a diákoknak egy bizonyos témában jól el kell mélyülniük és egy olyan produktumot létrehozni, ami valóban az ő kezük munkája, sok időt és energiát fektettek bele. Fontos viszont, hogy a diákok motiváltak legyenek, így szinte elszáll a munkával töltött idő, viszont ha nem, akkor egy hosszas szenvedés elé állítjuk az illetőt. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a projektórákat nagyon jól fel kell építeni, a tanárnak sok előkészületre van szüksége. Egy nem jó tervvel rendelkező projekt sokszor csak rengeteg időt emészt fel és nem hoz eredményt.

Ebben a konkrét helyzetben bárhol kereshettünk információkat a saját írónkról, amit talán nem tartanék olyan pozitívnak, mivel így sok hamis, elferdített információval találkozhatunk, ami a diákokat félrevezetheti. Megjelölt forrásokkal talán érdemesebb lenne dolgozni. Különböző feladatokat kaptunk, amelyeknél először nagy vonalakban (alapadatok, 5 érdekes, fontos tudnivaló), majd egyre konkrétabban (szerelmi élete, munkásságának késői szakasza) kellett informálódnunk, amiket egy Fakebook poszt segítségével osztottunk meg a többiekkel.

Technológiai eszköz az a prezentáció volt, amelyen az instrukciók szerepeltek, illetve a fent említett Fakebook weboldal, ami köré az egész tanóra épült. Mivel a második alkalmazás volt karakteresebb, a továbbiakban azt fejteném ki bővebben. Ezen oldalnak az alapfunkciója hasonló, mint az eredeti társáé, a Facebook-é: profilokat lehet létrehozni, posztolni, fényképeket, videókat feltölteni, ismerősöket megkeresi, reagálni mások bejegyzéseire. Ez mégis annyiban másabb, hogy ez kifejezetten tanórai felhasználásra lett létrehozva, amelyben fontos személyeknek a profilját hozhatják létre a tanulók, ezzel egy új tanulási módszert létrehozva.

Mint értékelési eszköz, mivel a projektórán nem igazán voltak a részfeladatok értékelhetőek, csak a legvégén, legfőképpen a szóbeli értékelés volt megfigyelhető. Ha valaki esetleg lemaradt, vagy valami nem sikerült, akkor próbáltak segítőkészen reagálni, a legtöbbet megtenni a hiba kijavításáért.  Úgy gondolom, hogy ezt tanároknak nagyon fontos használni és készség szinten beépíteni, hiszen ez a technika alapjaiban meg tudja változtatni egy óra menetét, hangulatát. Emellett az óra végén tartottunk egy kisebb versenyt, amely viszont már tárgyi nyereményért ment. Ezt is nagyon pozitívnak tartom, csak nem túl pénztárcabarát.

A fent említett Fakebook-ot nagyon jó ötletnek tartom. Igazán korszerű (hiszen Facebook-ot manapság mindenki használ), egyszerű a használata, ingyen elérhető és a későbbiekben is felhasználhatóak a már elkészített profilok, akár otthoni összefoglalásnál is a segítségére lehet a tanulóknak.

Ezt a felületet leginkább olyan területeken, tantárgyaknál tudom elképzelni, ahol konkrét személyek kerülnek megemlítésre, mint a természettudományos tárgyak, a magyar, vagy a történelem. Természetesen informatikában is az infótöri részen találhatunk néhány olyan nevet, akiket érdemes megjegyezni, de egy konkrét életrajzot túlzónak találnék megtanítani a gyerekeknek. A másik szakomnál, a németnél szintén ugyanez mondható el.

Összességében egy nagyon jó projekt-órán vehettünk részt. Én személy szerint talán nem ezt a módszert használtam volna összefoglalásnak, hanem inkább egy bevezető feladatnak. Leginkább mindenki a saját költőjével ismerkedhetett meg, a többiről pedig szinte szó sem esett. Természetesen, ha elegendő idő állt volna rendelkezésünkre, akkor akár egy összesítés is megtörténhetett volna. Ettől függetlenül egy izgalmas és különleges órát láthattunk.

Kedves Olvasó!

A következőkben egy újabb, az "IKT az oktatásban" című szemináriumon megtartott mikrotanításról írnám le tapasztalataimat, tanácsaimat, gondolataimat, amelyet mi, Eszter, Kitti, Álmos, és én tartottunk a többieknek. Ez egy földrajz óra volt, 10. osztályosoknak, amelyen három európai térség gazdasági történetével, jelen gazdasági helyzetével foglalkoztunk (Egyesült Királyság, Németország, a skandináv térség).

Az egyik főbb célunk, amit véleményem szerint sikerült is elérnünk, hogy a diákok valóban betekintést nyerjenek a bizonyos országok elhelyezkedését ill. gazdasági helyzetét tekintve. A vizualizálás sokat segíthet a tanulásban, amelyet az óra elején felállított fokhálózat elősegített.

A módszer, amely az egész tanórát végigjárta, az a mozaik volt, amelyet sajnos idő hiányában nem tudtunk teljesen véghezvinni, emiatt fél-mozaiknak nevezném. Ettől függetlenül jól működött. A mozaik lényege, hogy a diákok kis csoportokat alakítanak (ami ebben az esetben három négy fős csoport volt), minden csoport megkapja a tananyag egy bizonyos részét (a különböző országokról). Majd miután ezt elsajátították, a csoportokat felosztjuk és átültetjük a többi csoport ottmaradt tagjaihoz, ahol a fontosabb tudnivalókat megosztják egymással (ezen esetben a négy főből kettő átutazott egy másik országba, majd a következő körben tovább a harmadik országba).

Minden csapathoz ki volt jelölve egy úgynevezett csoportvezető a mikrotanítást tartók közül, akik irányították a beszélgetéseket, segítettek, hogy valóban minden fontos infó elhangozzon. Illetve ők segítettek beosztani az időt, ami sajnos kezdetben nem sikerült túl jól, de a második, harmadik körre egészen belejöttünk mi is és a diákok is.

Technológiai eszközök közül az órán megtalálható volt egy QR-kód olvasó feladat, amelyet csoportosztásra használtunk, egy ppt, amely a legfőbb információkat, linkeket, segítséget (pl. egy képet a fokhálózatokra) tartalmazott, valamint a mozaik feladat alapja volt a laptop használata, ahol a diákok megkapták a különböző forrású tananyagokat.

A QR-kód egy olyan technika, amely könnyedén egy kis pluszt visz a tanórába. Nem egy szimpla kinyomtatott papírt kapnak, amelyre fel vannak írva a feladatok, hanem egy probléma elé állítjuk a diákot, amihez ráadásul használnia kell a telefonját. Ez manapság véleményem szerint feldobja a diákokat és eleve motiváltabban állnak a tanóra további részéhez. A mi tanóránkon a QR-kód kiolvasásával kapták meg a diákok a pontos koordinátákat, ahova a felállított fokhálózat segítségével oda kellett találniuk. Ennél természetesen egyszerűbben is megoldhattuk volna, egyszerűen a város/országnevek kiosztásával, mégis ez hozzáadott az óra értékéhez.

Mivel a tanároknak csak segítő funkciójuk volt, emiatt az értékelés csak minimálisan jelent meg ezen a tanórán. Természetesen szóbeli visszajelzést mindig adtak, akik a csoportokat felügyelték. Emellett az óra végén következett volna egy értékelőlap kitöltése, ahol a diákok értékelhették a tanórát, de erre sajnos nem jutott idő. A szóbeli értékelést, szóbeli visszajelzést a tanároknak nagyon fontos használni és készség szinten elsajátítani, hiszen ez a technika alapjaiban meg tudja változtatni egy óra menetét, hangulatát, illetve a diákok hozzáállását a tanárhoz.

A Padlet volt az a technológiai eszköz, amely az egész órát körülölelte, hiszen a diákok ezen készítették el online jegyzetüket a térségekről, majd a későbbiekben ezek alapján adták tovább a szerzett tudást a többieknek.

A képen a kész Padletünk egy kisebb része található, de az egészet megtekintheted az alábbi linkre kattintva: http://bit.ly/2zWJto4

Ez az online alkalmazás azért olyan hasznos, mivel több ember (esetünkben 12) egyszerre szerkesztett egy azon dokumentumot, ami fennakadás nélkül működött. Emellett ezt mi is szemmel követhettük, ki volt vetítve az interaktív táblára is. Ráadásul ezt a jegyzetet a tanulók otthon és a későbbiekben is elérhetik (pl. a témazáróra való felkészülés során.) Ha mi további órákat is tartottunk volna, akkor az egész Európai Gazdasági Teret erre a Padlet felületre készítettük volna el, ami egy összefoglaló képet nyújt a diákoknak.

Ezt én a saját szakterületemen is nagyon jól tudnám használni, akár informatika, akár német óra keretein belül. Egy konkrét példa: Német órán veszünk egy új témakört, mondjuk a környezetszennyezés, környezetvédelem témakörét. Ebben több kisebb anyagrész is található, mint pl. a szemetelést – szelektív szemétgyűjtés, az alternatív -, ill. megújuló energiaforrások, a természeti katasztrófák, az állatkínzás, stb. Ezek mind lehetnének kisebb csoportok témái, amelyet hasonlóan feldolgoznak, arról készítenek az osztály többi tagjának egy Padlet jegyzetet, majd ezt akár mozaikkal, akár egy kiselőadás keretein belül prezentálják társaiknak. A sok téma miatt, akár az is lehetne, hogy a csoportok maguk döntik el, mivel szeretnének foglalkozni, ezzel is növelve a motivációt, érdeklődést a téma iránt.

Összességében rögtön a mikrotanítás megtartása után én nem voltam elégedett a produkciónkkal, de az utána érkező visszajelzésekből, illetve a most átgondoltak alapján úgy gondolom, hogy egy komplex, izgalmas tanórát sikerült tartanunk. Természetesen van még mit fejlődni, voltak kisebb hibák, de ezek mind gyakorlat kérdése.

Kedves Olvasó!

A következőkben egy az "IKT az oktatásban" című szemináriumon megtartott mikrotanításról írnám le tapasztalataimat, tanácsaimat, gondolataimat, amelyet Imola, Melinda, Emese és Réka tartottak nekünk. Ez egy matematika óra volt, 10. osztályosoknak, amelyen gráfelmélettel foglalkoztunk.

Az előadóknak sikerült olyan applikációkat (a One Tuch és a One TouchDraw) találniuk, amiket én személy szerint akár szabadidőmben is szívesen használnék. Az ember észre sem vette, hogy ez esetleg a tananyag része lenne. A bemelegítésnél is nagyon jó volt, hiszen mi jöhettünk rá tapasztalataink alapján a szabályra, majd a későbbi versenyen pedig már alkalmazhattuk az újonnan szerzett tudást, tudatosan használtuk azt.

Az úgynevezett tapasztalat alapú tanulás nagyon jól megjelent ezen a tanórán. Az első feladatokan semmi instrukciót nem kaptunk, mint hogy csináljuk végig a játékokat, oldjuk meg az előttünk álló problémát. Saját magunk jöhettünk rá a szabályra, több egymást követő, egyre nehezedő példákon keresztül. Csak ezután hangzottak el a konkrét definíciók, kifejezések. Az elméleti rész pont ideális hosszúságú volt, elegendő információval.

Ez a módszer azért is olyan jó, mert teljesen lefoglalja a diákokat, felkelti a figyelmüket, így jobban meg is marad az általunk leadott tananyag. Természetesen ilyenkor tisztában kell lenni a csoport kapacitásaival, hiszen ha egy olyan feladatot viszünk be órára, ami ezt meghaladja, nem fogják tudni megoldani a feladatot, elveszítik a motivációjukat és figyelmüket is egyaránt.

Ezen túl még maga az felépítése is jó volt, hiszen játékkal kezdtünk, majd egy rövid tananyag a végén pedig ismét egy játékkal zártuk az órát.

A csoport két applikációt használt: a One Tuch-ot és a One TouchDraw-t, amiket az óra előtt megkapott linkekről kellett letöltenünk. Mindkettő hasonló feladatokat tartalmaz, ugyanazt a problémát járja körül. Amit én bővebben kifejtenék az az első alkalmazás. Ez egyre nehezedő felépítésű feladatokat tartalmaz, amely azért is volt számomra kiemelkedő, hiszen így a feladat elején pozitív élményeim voltak, sikerült megoldanom, viszont a folyamatos nehezítés hatására elkezdtem a megoldások között valami összefüggést találni, ez pedig hozzásegített a logika megtalálásához.

Legfőképpen a szóbeli értékelés volt megtalálható a mikrotanításban. Az előadók próbáltak minden válaszra pozitívan, vagy rásegítően reagálni. Ez azért előnyös, hiszen ez azt a reakciót váltotta ki belőlem, hogy szívesen válaszoltam a feltett kérdésekre, nem éreztem félelmet amiatt, hogy meg kell szólalnom és esetleg rosszat mondok. Úgy gondolom, hogy ezt tanároknak nagyon fontos használni és készség szinten beépíteni, hiszen ez a technika alapjaiban meg tudja változtatni egy óra menetét, hangulatát. Emellett az óra végén tartottunk egy kisebb versenyt, amely viszont már tárgyi nyereményért ment. Ezt is nagyon pozitívnak tartom, csak nem túl pénztárcabarát.

Sajnos a fent említett két alkalmazást én, mint leendő informatika-német tanár nem igazán tudom hasznosítani, emiatt ezzel kapcsolatban a prezentációt, az interaktív táblát emelném ki. Véleményem szerint nincs olyan tárgy, amelyre ne lehetne néha bevinni egy prezentációt, egy kisebb játékot interaktív táblára, amely kapcsolódik a tananyaghoz. Viszont azt megjegyezném, hogy az sem jó, ha folyamatosan ezeket az eszközöket használjuk, pláne ha nem célszerűen. A prezentáció lényege nem az, hogy teleírjuk minden fontos dologgal és „addig se kell a táblára írni”. A fő célja a tudás izgalmasabb átadása, jobb szemléltetése.

Én például informatikában az Informatika története résznél tudnám elképzelni, ahol sok-sok képpel, akár videóval közelebb lehet hozni a diákokat ehhez az önmagában nem túl izgalmas témához. Nem elég, ha elmondom, hogy régen milyen óriási méretűek voltak a számítógépek, hanem megmutatom nekik, hogy lássák valóban, hogy néztek ki. A tananyag végig szenvedése helyett akár még érdekessé is lehet tenni azt.

Szerintem a csoporttagok nagyon jó, izgalmas, releváns előadást állítottak össze, amiből sokat tanultam és még így, két hét után is emlékszem arra, amiket ott tanítottak nekünk.

Kedves Olvasó!

A következő posztban a Bubble.us (Link) nevű alkalmazással kapcsolatos tapasztalataimat szeretném veled megosztani. Ez egy olyan weboldal, ahol bárki készíthet magának gondolattérképeket, brainstorming-hoz ábrákat. A kezelése nagyon egyszerű, hiszen csak regisztrálsz (van ingyenes és fizetős verziója is) és máris nekikezdhetsz a saját gondolattérképed elkészítéséhez, saját magad ízlése szerint.

Ezt a fajta tanítási módszert bármelyik tárgyamnál el tudnám képzelni, hiszen egy fő téma akár bevezetésénél, vagy akár összefoglalásánál is hasznos lehet egy ilyen összetettebb ábra elkészítése. A téma bevezetésénél jó lehet csoportmunkára, ahol a diákok együtt gyűjtik össze előzetes tudásukat, az összefoglalásnál pedig akár a bevezetésnél készített ábrát is ki lehetne egészíteni az újonnan szerzett ismeretekkel.

Én most konkrét példának a németet, mint tárgyat vettem, azon belül is a tél témakörének összefoglalását:

(Ezen gondolattérkép online verzióját ezen a Linken érheted el.)

Ezt a példa kedvéért készítettem és kb. 5 percet vett igénybe. Amint láthatod könnyedén le lehet menteni képfájlként, vagy akár egy linken keresztül is bárkivel megoszthatod. (Megjegyzem azt nem értem, hogy a kép lementésekor miért csúsznak így szét a szavak, miközben a link tökéletesen működik.)

Ez az ábra egy összefoglaló képet ad a Tél témakörről. Akár egy felelésnél is el tudom képzelni, hogy a diák előtt csak ez van és így már nem kell azon ötletelnie, hogy épp miről beszéljen. Lehet akár jobban, akár kevésbé kidolgozott is.

Összefoglalóan annyit mondanék, hogy ez egy igen egyszerűen kezelhető, pont a célnak megfelelő weblap, amivel tényleg szinte bárki (akár egy nem hozzáértő) is könnyen elboldogulna. Található sok ismertető videó (például ez), illetve olyanok is, amikben konkrét gondolattérképeket készítenek, amik akár inspirálhat is minket, valamint a működését is jól bemutatják. Bárkinek bátran ajánlom és ha valakit mégsem győzne meg, rengeteg hasonló ilyen weboldalt lehet találni, csak keresni kell!

Remélem, hogy segítettem azoknak, akik esetleg ilyesmit kerestek, vagy akik eddig féltek tőle, talán bátrabban nyúlnak majd hozzá és hogy hasznosnak találtad ezt a bejegyzést is.

További szép napot!

Kedves Olvasó!

Ebben a posztban a Sulinet Adatbázisról fogok néhány szót írni. Azért választottam éppen a Sulinet-et, mert erről már másik órákon is esett szó és már akkor is nagyon hasznosnak találtam. Azon belül is, amiben jobban elmélyültem, azok az Informatika tárgyhoz kapcsolódó anyagok (azon belül is a Ciklusok), azért mert infó tanárnak készülök és bár alapvetően az infó izgalmas és olyan tárgy, ahol készítesz, létrehozol valamit, a tananyag nagyon száraz és unalmas tud lenni.

A digitális tananyagforrás megtekintését követően az fogott meg leginkább, ahogyan feldolgozza a tananyagot. Hogy először leírja magát tudásanyagot, majd hozzá kapcsolódóan feladatok következnek, amelyek során a diák leellenőrizheti ismereteit, valamint találhatóak hang-, kép- és videóanyagok is, amelyek színesebbé teszik magát a tudás megszerzését. Természetesen nincs mindegyik tananyag jól kidolgozva, emiatt fontos, hogy mielőtt a diákok kezébe adjuk ezeket a forrásokat, leellenőrizzük, hogy valóban helytállóak-e az információk.

Konkrét példaként átfogóan a Programozást hoztam, amely nagyon izgalmas és hasznos, de az alapok megtanulása nehézkes és nem túl érdekes. Ehhez rendkívül sok anyagot találtam, nagyon jól fel van építve. Sajnos nem teljesen sokszínű, ehhez kevesebb videó- és hanganyagot találtam, inkább szövegesen van leírva a végén összegző kérdésekkel.

Végtelen-ciklus:

Itt például a végtelen ciklushoz van egy ismertető kép, amely megmutatja, hogy ez egy konkrét program részeként, hogy nézne ki. Ezt követően pedig kérdések következnek, amelyekkel a diákok leellenőrizhetik a megtanultakat.

Az ilyen fajta kérdésekkel könnyen fel lehet mérni, mennyire ért át az információ, mennyire tudják a két különböző típust megkülönböztetni.

A kiválasztott digitális tananyagforrás alkalmazásának hasznát leginkább abban látom, hogy a diákok nem csak a tanártól frontálisan kapják a tananyagot, hanem ő maguk, akár csoport vagy pármunkában, sőt akár egy projekt keretein belül is megszerezhetik a tudást, amelyet a tanár csak mint megfigyelő követ nyomon.

Zárásként annyit tennék hozzá, hogy ez az oldal nem arra szolgál, hogy a tanítás fázisát megkönnyítse, vagy helyettesítse, hanem a diákok számára könnyíti meg a tanulást. Természetesen nekünk, mint tanároknak fogni kell a kezüket és vezetni, forrásokat adni, amiket bátran használhatnak. Érdemes böngészni rajta, nagy eséllyel minden tantárgyhoz lehet használható részeket találni.

Remélem hasznosnak találtad ezt a posztot. Legyen szép napod!

1., 2. kép forrása: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/informatika/a-program-gyakorlati-megvalositasa/ciklusok/vegtelen-ciklus

Kedves Olvasó!

A videót az alábbi linken tekintheted meg: IKT Műhely 2014: Places

Azért választottam éppen ezt a projektet, mert bár egy angol tanórát ír le, mégis látom benne a fantáziát, hogy ezt ugyanúgy bármilyen nyelven meg lehetne valósítani, így akár németül is. A film megtekintését követően az fogott meg leginkább, ahogy olyan eszközöket használ, amik könnyen elérhetők, könnyen kezelhetők, mégis szörnyen praktikusak és német nyelven is ugyanúgy használhatóak.

Ugyanúgy lehet

• blogot létrehozni,
• egy Online-Dokumentumot, amelyeben együtt gondolkodhatunk (bár én TitanPadhelyett inkább Google-Dokumentumot használnék), tehetjük fel kérdéseinket,
• ugyanúgy készíthetünk akár egy kvízt, amelyben felmérjük a diákok katalógusokról való tudását,
• gondolattérképet hozhatunk létre (bubble.us),  amiket megoszthatnak egymással.

Nem találtam semmi olyan részt, amely esetleg más környezetben nem lenne megvalósítható, nem nagy az eszközigénye, ingyenes alkalmazásokkal, programokkal is megoldható, emiatt még inkább elnyerte tetszésemet.  A megismert technológiai eszközök alkalmazásának hasznát leginkább abban látom, hogy a diákok maguk dolgozhatnak fel egy olyan témát, ami elmondva unalmas lehet, így viszont izgalmassá alakítható.

Mivel a diákoknak folyamatosan kell blogot vezetniük, amelyet a tanár lépésről lépésre követhet, így a folyamat közben is bármikor adhat visszajelzést, értékelést. Ez a videóban nem igazán látszott, de biztos vagyok benne, hogy a tanárnő is így csinálta és ezt én is így alkalmaznám. Illetve, amikor probléma merült fel, azt a diákok a közös dokumentumban jelezhették, amelyre akár a tanár, akár más diákok is reagálhattak.

A bubble.us alkalmazás egy gondolattérképet létrehozó weboldal, amelyet több ember egyidejűleg, közösen készíthet el, valamint meg is osztható. Ez igen praktikus, főleg egy téma bevezetésénél, átismétlésénél. Ezt akár infó, akár német tanórán is elképzelhetőnek tartom.

Német órán egy téma bevezetésénél pl. Környezetvédelem. A diákok leírják az összes német szót, ami ezzel kapcsolatban eszükbe jut, majd átbeszéljük, melyik mennyire illik ide, illetve ha valaki nem ismer egyet, akkor megbeszéljük. Majd a téma lezárásaként újra megnyitjuk ugyanezt a gondolattérképet és a diákok kiegészíthetik azóta szerzett tudásukkal (esetleg másik színnel), így láthatják, mennyire bővült a tudásuk az adott témával kapcsolatban. Ez önreflexióként is jól funkcionál.

A megtekintett film segített nekem abban, hogy olyan módszereket találjak a nyelvtanításban, amelyek eltérnek az általános szótanulós, halál unalmas szituációs feladatoktól. Bármilyen nyelvtanárnak bátran merem ajánlani ezt a módszert. Kisebb módosításokkal akár más témákkal kapcsolatban is.

Remélem hasznosnak találtad az írásomat. További szép napot!

Sziasztok!

Dobos Eszter vagyok 21 éves. 2015-ben kezdtem az ELTE-n informatika és német osztatlan tanári szakos hallgatóként. Ebben a blogban az itt szerzet tapasztalataimat, élményeimet osztom meg veletek.

Remélem, hogy ha majd hasonló helyzetben jártok, esetleg hasonló problémákkal küzdötök, segítséget nyújthatok majd azok megoldására.

További szép napot kívánok nektek!